A nemességről.

    Honfoglaló magyar őseink az első foglalás jogán (primae occupationis) lettek itt birtokosokká; utóbb az arra érdemes férfiak a még rendelkezésre álló nemzeti földbirtokkal - királyi adomány (donatia regia) alapján - lettek birtokos nemesekké. Különben másféle nemes, mint birtokos nemes, közel a mohácsi vészig nem is volt.
    Ha pedig birtokos volt a család, már ezen az alapon is nemesnek tartottak; mert régen, akinek a király birtokot adott, az nemes lett és kötelesség hárult rá az országnak fegyverrel való védelmezésére.
    Anjou Károly Róbert király kezdte a címereket 1326. után adományozni. És eleinte címeres levelet, - körülbelül a mohácsi vészig - kevés kivétellel, régi nemes családoknak adtak, és kevés olyan címeradományozás van, mely nemesítéssel volna összekötve.
    Zsigmond király hazánkban is címerlevelek adományozásának sorozatát indította meg. Azoknak, akik hűséges kitartással ragaszkodtak hozzá és a lázadozó főurak leveretésében, valamint a török elleni harcaiban őt támogatták, vagy egyébként állottak szolgálatára, azoknak szép, színes festésű címereket adományozott, nemcsak jutalmazásul, hanem buzdításul is, hogy ezeknek: főnemeseknek és köznemeseknek vitézi szolgálatára, különösen a törökök elleni hadakozásaiban, trónjának és a hazának megvédésében támaszkodhasson.
   Ilyen hűséges alattvalójának ismerte a sopronmegyei Vesterháza községben lakozó és birtokos Vesterházy Bálint nemest is, akinek és családjának, a Bögöthyekkel együtt 1436. július 2-án címerlevelet adományozott. (Bögöthy Sebestyén és Bögöthy György Mesterházy Bálintnak és Jánosnak mostohatestvérei voltak. Azért kapták ők is fiaikkal együtt ugyanazt a címert.)
    A király kiválóbb nemeseknek pallosjogot (ius gladii) adott, mit szabad ispánságnak is neveztek, mely szerint a földesúr birtokai területén a gonosztevőket elfogni, megkínoztatni, elítélni és kivégeztetni jogosult volt. Csak kevesen, csak tekintélyesebb nemesek kapták a pallosjogot
    Erzsébet királyné Komáromban, 1440-ben kelt levelében, pallosjogot adományoz, a Vesterházy családnak, Sopron, Vas, és Mosonmegyei birtokaira.
    1433-ból, való bizonyságlevél, mely a falu felosztását egy déli és egy északi részre osztja az osztályos rokonok között. A családnak tehát már akkor két ága volt, a felsőszeri (északi) és az alsószeri (déli). Ezt a megkülönböztetést még a 18. században is használják az oklevelekben.
    A Mesterházy Nagy család onnan veszi eredetét, hogy 1546-ik évben Mesterháza helységben két Mesterházy Pál lakott, és az idősebbik magas termetű volt, megkülönböztetésükre Mesterházy Nagy Pálnak nevezték, és ettől származottakon megmaradt a Nagy név. A Mesterházi Nagyok az alsószeri ágból származnak.
    Hagyományszerint, Mátyás király az egyik Vesterházynál vadászott (1479-ben), így szólt házigazdájához: "Mester vagy! Ezen túl Mesterházy lesz a te neved, a faludé pedig Mesterháza".

Néhány szó a névadó faluról.

    Mesterháza a mai Vas megye területén található, nem messze a Répce folyótól, 1948-ig Sopron vármegyéhez tartozott. 1479-ben említik először Mesterháza néven, elötte Vesterháza volt a neve.

   Göde-Mesterháza Erdélyben a Gyergyói havasok tövében a Maros jobb partján fekszik, álitólag egy ott szolgáló Mesterházy kapitányról kapta a nevét. Az ottani templomban megtalálható a Mesterházy cimer.

A család története.

* Hogy a Mesterházyak ősei Bulcsú vezér nemzetségéből származtak-e vagy pedig később máshonnan lettek ide telepítve, talán éppen IV. Béla által Németországból - okiratok hiányában - nem lehet biztosan megállapítani.
* A 14. században e név alatt nem fordulnak elő, feltehető, hogy egy környékbeli család sarjai, akik birtokuk nevét vették fel. A család első említése 1420-ban történik. A település neve a Vester személynévből és a ház, vagyis lakóhely szóból tevődik össze. Az ilyen típusú helynevek Magyarországon a 13.-15. században keletkeztek. A Vester névre vonatkozóan kétféle magyarázat lehetséges. Az egyik szerint német eredetű és azt jelenti: "aki nyugat felé lakik". Másik szerint a török eredetű Beszter, Bestur névböl is lehet magyarázni, jelentése: "kelts undort". Úgy ahogyan a Beszprémböl Veszprém lett, alakulhatott a Vester a Beszterböl. 1430-ban találkozunk egy Vester de Ladon nevű személlyel, ami figyelemre méltó, mert Nemesládony és Pórládony községek Vesterháza (Mesterháza) közvetlen szomszédságában vannak. Két okmány is bizonyítja, hogy ekkortájt a Vesterháziak Pusztaládonyi illetve Bánládonyi birtokosok is voltak. Bizonyítani, bár nem lehet, de nagy a valószínűség, hogy a Vesterháziak a Ládonyi családból származtak, mely már a 13. században virágzott és feltehetőleg a Lad vagyis Vérbulcsu nemzetségnek egyik ága.
* 1420 A csornai konvent elött Nicky János fia János és Benedek fia László, továbbá Vesterházi Pál fia Jakab meg András fiai Miklós és János nevében Damonyai Miklós fia András eltitja Ludbrégi Istvánt és János fiát Györgyöt Felsöládony birtok el- és zálogba adásáról.
* 1426 Sági Finta János fiai Vesterházi Jakab fiát Istvánt bizonyos sági birtokrész megvételétöl tiltják.
* 1433-ból való bizonyságlevélböl , mely a falu felosztását egy déli és egy északi részre rendezi az osztályos rokonok között, a következö családtagokat ismerhetjük meg: Az északi részt (parte aquilonis) András fiai János, Bálint és Péter valamint az elöbbi János fiai András és Imre birtokolják. A déli rész ( plaga meridionalis) tulajdonosai Pál fia Jakab, ennek fiai István, Miklós, László és János, másik János fiai Benedek és Vitus valamint az utóbbi fia Miklós, György fia Miklós és ennek fiai István, Imre, János, Jakab és András. A családnak tehát már akkor két ága volt, a felsöszeri (északi ) és az alsószeri (déli).
* 1433 Vesterházi Jakab fia Miklós a falu felosztásába közte és osztályos rokonai között beleegyezett.
* 1436.07.02.-án Vesterházi Bálint és testvére János a Bögöthyekkel együtt Zsigmond királytól cimereslevelet kap.
* 1436-1437 Vesterházi Bálint Fraknói Pál ügyvédjeként szerepel.
* 1436.10.18.-án Vesterházi András és Mihály Fraknói Vilmos neje Dorottya asszony beiktatásánal tanuskodnak.
* 1437.02.04. A CHorna-i konvent bizonyitja, hogy Vesterhaza-i Bálint mester 01.20,-án kiszált Kerezthyen birtok adományba adásához.
* 1437.05.13. Vesterhaza-i Bálint bemutatta Zsigmond király 1437.04.22.-én, Prágában kelt parancsát a káptalan előtt.
* 1438-ból való oklevél szerint, a györi püspök pakusi várnagya Vesterházi Bálintot buzogányával kegyetlenül elverte.
* 1440-ben Erzsébet királyné a Vesterházi családnak pallosjogot adományoz Sopron, Vas, és Mosonmegyei birtokaira
* 1440.02.28.-án Erzsébet királyné megparancsolja, hogy Vesterházi Bálintot és nejét Borbálát és ennek fivérét Andrást a vasvári káptalan iktassa be az új adományul kapott mileki birtokrészbe.
* 1440.11.18-án a vasvári káptalan bizonyitja, hogy Vesterházi Bálintot, valamint ennek nejét és sógorát minden ellentmondás nélkül beiktatta a mileki birtokrészbe.
* 1446 Hunyadi János kormányzó megparancsolja Vas megyének, hogy a megye elött Bor-i László, Pakus György és más nemesek, felperesek és Ladon-i János, Mesterháza-i Balko deák özvegye s Ollarwelgye-i Poka György felesége alperesek között folyó perben hozzon itéletet.
* 1449.10.04. Simonházi Terestyén István Vesterházi András fiát Jánost és ennek fiát Andrást bizonyos hitbér és hozományra nézve kielégiti.
* 1449.11.30. Vesterházi Bálint és Ládonyi János nejein elkövetett hatalmaskodás kivizsgálására utasítást adnak.
* 1450.12.15-én Palóczi László a csornai konventet kiküldi, hogy Vesterházi Imrét és társait intesse meg, hogy Pusztaládony nevü birtokot Haraszti Tapan Kelemennek és társainak adják vissza.
* 1451.01.03. A csornai konvent Palóczi László 1450 december 15-i parancsára lefolytatott vizsgálatról jelenti, hogy az igazolta Harazth-i Thapan Kelemen, Owad-i Vince, Baranay Egyed fia Mihály és Ludberg-i István fia András panaszát, amely szerint Puztaladon-i birtokukat György fia Miklós, Imre fiai: Mihály és András, Vesthaza-i János és Sagh-i László elfoglalta s más hatalmaskodásokat is követtek el ellenük.
* 1455.09.02.-án Vesterházi János és fiai András és Imre, Sági János fia Illés, valamint Büki István egyfelöl, másfelöl pedig Ládonyi György fia János, Vesterházi Bálint özvegye Barky asszony és Chornai István egymással egyezséget kötnek és minden köztük Chorna, Zarfelde, Beled, Zeplak és Morocz birtokai miatt folytatott pert megszüntetnek.
* 1466.10.07. Elrendelik Mesterhaza-i Bálint özvegye Barky és társai panaszára vizsgálat tartását.
* 1471.02.20. Mesterhaza-i András, János királyi ember.
* 1471.03.18. Szomszédként szerepel Mesterhaza-i Lóránt.
* 1475-ben Imre fia Mihály, 1479-ben Lénárd és 1498-ban Pál és János fordulnak elö tanuként.
* 1478 Ferenc Vykeer-i plébános birtok ügyében tanuként szerepel Westerhaza-i Pál.
* 1498-ban II. Ulászló megbizásából Westerházai Pál és János szerepel mint tanu, a borsmonostori apát beiktatásánál.
* 1507.01.28. A beiktatásnak ellene mond Mesterhaza-i Mihály a maga és Ferenc győri püspök nevében.
* 1512..04.12. 10 évvel ezelött Mesterházy Mihály özvegye Erzsébet betegágyán, végrendeletileg elhagyott föld használata ellen tiltakozik Beycz-i Kálmán.
* 1522.04.29. Mesterhaza-i János és Péter, valamint János fia Mihály Sopron megyei Mesterhaza-n levő birtokát - minthogy azt nevezettek gyilkosság miatt elvesztették, eladományozzák.
* 1525 Felszólitsák Mesterházy Jánost és társait, hogy Páti Gellértnek járó adosságot fizessék meg.
* 1546.07.06. A kolostornál zálogban volt birtokot Mesterházy Józsa és Bazthe Demjén visszaváltotta negyven forintért.
* 1572. Czakó Pál de Böd beiktatja néhai Mesterházy András visszaperelt javaiba Mesterházy Mátyást.
* 1580.08.22. Mesterházy Boldizsár szolgabiró Mesterházy Jánosnak, Mesterházy Dénes fiának kérésére megidézte Mesterházy Józsát.
* 1581.10.15. Mesterházy István Kámonyi nemesi kuriáját emlitik.
* 1583.01.28. Mesterházy Máté 1583.02.10.-én törvényt fog szolgáltatni Baszthy Pál számára.
* 1584. Mesterházy Boldizsár szolgabíró.
* 1586.01.17. Chernel Pál kiváltotta fogságból, Lóránt Jánost és Tamást, akiket mesterházi Nagy János kérelmére vetettek fogságba.
* 1586.03.21. Mesterházy Anna asszony, néhai Mesterházy György özvegye férje meggyilkolása ügyében felvett 25 forintot költségeinek megtéritésére.
* 1587.03.27. Mesterházy Boldizsár szolgabirónak, Mesterházy Antalnak és Apollónia asszonynak, Döbrössy Mihály házastársának kérelmére, háromfelé felosztják Alsólócsi birtokukat.
* 1600. körül Mesterházy Piroska Kéry Miklós felesége.
* 1601.05.29. Mesterházy Benedek fiának, Sebestyénnek fiát Benedeket eltiltják Nagy-Völcsej faluban lévő birtokrész eladásától.
* 1631.05. Nemesládonyi egyházlátogatáson jelen volt Mesterházy Mihály, Benedek, György és László.
* 1650. körül Mesterházy Mátyás Sopron megye esküdt birája.
* 1651. Nagygeresd Porládony és Mesterháza perében Mesterházy Benedek és László tanuként szerepelt.
* 1654. Mesterházy Mátyás táblabiró, a viaszosrét ügyében.
* 1691. Mesterházy Péter Thököly biztosa.
* 1695. Nemesládonyi egyházlátogatáson jelenvolt Mesterházy János.
* 1703. Mesterházy László Rákóczi örnagya.
* 1710. Mesterházy László győri vajda.
* 1718. Mesterházy Ferenc, Balogh János Zala vármegye táblabírái.
* 1731.06.16. A nemeskéri templom peren résztvett ifj. Mesterházy Péter Mesterházáról és ifj. Mesterházy György Nemesládonyból.
* 1741. Mesterházy Pál Baranya megye birája.
* 1748. Tallián Zsigmond, Mesterházy Bernát királyi emberek.
* 1781. Mesterházy János eladja Remete birtokát.
* 1783. Mesterházy János Temes vármegye szolgabírája.
* 1791. Mesterházy Imre udvarmester.
* 1802. Mesterházy Menyhért egyházaskeszői plébános.
* 1803. Mesterházy Gábor verőcei szolgabíró.
* 1809. Mesterházy László a nemesi felkelésben hősiességéért, királyi elismerésben, köszönetben részesült.
* 1809. Mesterházy Mihály a nemesi felkelés 317 kitüntetett magyar nemese között szerepel.
* 1809-es nemesi felkelésben Sopron-megyéből 12 lovas Mesterházy vonult be, Vasmegyéből pedig 2 lovas Mesterházy. A gyalogzászlóaljakban 10 Mesterházy harcolt.
Név szerint: M. Nagy Mihály Mesterháza, Mesterházy József Mesterháza, Mesterházy László Felszopor, Mesterházy Mihály.
Az l. világháború áldozatai: M. Nagy Ferenc Mesterháza, M. Nagy Miklós és M. Nagy Kálmán Felszopor. Mesterházy Géza Lócs, Mesterházy Sándor és testvére Mesterházy Rezső Kapuvár, Mesterházy Gyula Gyékényes, Mesterházy Sándor és Mesterházy János Gasztony, Mesterházy Sándor Jákfa, Mesterházy József Kemenesmagasi.
* 1919 Mesterházy Zsigmond kapuvári postamestert, Szamueli 5 társával együtt 1919.06.19.-én Kapuvár főterén felakasztatta.
A ll. világháboru áldozatai: M. Nagy Ferenc Felszopor, Mesterházy Sándor Celdömölk, Mesterházy János Rábatamási, Mesterházy Károly Nagysimonyi, Mesterházy Sándor Egyházashetye, Mesterházy Ambrus Budapest, Mesterházy Gyula Mesterháza,


Akikre emlékezni kell.


    M. Nagy János 1738-1803. Evangélikus tanár, tanult Nemeskéren és Sopronban, a hazai törvényeket Pozsonyban hallgatta. A soproni evangélikus gimnázium tanára. Mint a gimnázium subrectora, az ott alakult magyar társaságnak tanácsosa és tanítója is volt. Boldogságra vezérlő oktatás a Jézus tudományából, című könyvét, sokáig tankönyvként használták.
   Mesterházy István 1811-1854. 1848-as honvéd ezredes. 1831-től hadapród a 32. Esterházy Miklós gyalogezredben, ahonnan a következő évben átkerült a magyar királyi testőrséghez. 1837-ben hadnagyként a 6. (Wallmoden-Gimborn) vértes ezredhez vezényelték, ahol 1846-ban századosi rangot ért el. A szabadságharcban 1848. júl. 9-től őrnagyi rangban harcolt. 1848-ban Heves megye nemzetőr őrnagyának nevezték ki. 1849. januárjában a Tiszához Cibakházára helyezték, ahol kitűnt bátorságával a két osztrák átkelési kísérlet visszaverésekor. Március 1-jén a honvédséghez került, mint az 1. huszárezred alezredese. Részt vett a tavaszi hadjárat csatáiban, ahol gyakorlatilag már ő vezette az ezredet. 1849. máj. 21. után (Budavár bevétele) ezredes lett. Május 25-én hivatalosan is kinevezték az alakulat élére. Júniusban a hadsereg átszervezése után hadosztályparancsnok lett. A második váci csatában sikeresen harcolt csapatával. Augusztus 2-án a debreceni csatában a többszörös túlerő ellen azonban kénytelenek voltak elhagyni a csatateret. A világosi fegyverletétel után Aradon golyó általi halálra ítélték, amit kegyelemből 18 évi várfogságra változtattak. Olmützben, Kufsteinban, Lipótvárott raboskodott. Olmützből szabadult 1853-ban amnesztiával. Egészsége azonban ekkorra már megromlott, előbb Pöstyénben kezeltette magát, majd, mivel mozogni nem tudott, öccséhez költözött Mesterházára. Itt, szülőfalujában halt meg. Egyszerű sírjánál 1860. novemberében a környékbeliek ünnepséget rendeztek, majd 1871-ben a Nagygeresdi Olvasókör obeliszket állíttatott emlékére.
   Gyurátz Ferenc 1841-1925 evangélikus lelkész, püspök, tanár, édesanyja Mesterházy Terézia. Szolgálatát Kővágóörsön kezdte, ahol az 1867/1868-as tanévben segédlelkész és az algimnázium tanára volt. A Sopron megyei Beled gyülekezetének hívása alapján 1868-1872 között lelkészként működött, majd innen a Veszprém megyei Pápa gyülekezetébe került. Több mint négy évtizedet felölelő szolgálatát 1916-ban fejezte be. Pápai működése idején, 1875-ben az egyházkerület gyámintézetének elnöke, 1880-ban zsinati bizottsági tag, majd 1891-ben a zsinat jegyzője. 1887-ben egyházkerületi jegyző, 1893-ban Veszprém megyei esperes, 1895-ben pedig a Dunántúli kerület püspöke lett. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1896-ban ruházta rá az elnöki tisztet. Az Egyetemes Énekügyi Bizottság 1902-ben elnökévé választotta. Ferenc József császár és király 1907-ben a Főrendiház tagjává nevezte ki.
   Mesterházy Mihail 1848-1910 született a lengyelországi Radomban, meghalt oroszországi Kalugában. Az Orosz hadsereg tiszje, résztvett az 1877-1878-es, a törökökkel vívott háborúban. Több kitüntetés tulajdonosa. 1905-ben vezérezredesként ment nyugdíjba.
   Mesterházy Kálmán 1857-1898. Festő. Eleinte zenével, majd festéssel foglalkozott kedvelt kiállító művésze volt a Műcsarnoknak. Genre- és főképp tájképeket festett, ezen kívül rendkívüli érdemeket szerzett azzal, hogy a művészek és a közönség közt a társas érintkezést mindenféle eszközzel előmozdította, lelke volt továbbá annak a mozgalomnak, amely a 80-as, 90-es években vidéki kiállítások révén művészetünket országszerte ismertté kezdte tenni.
   Mesterházy Sándor 1862-1944. Evangélikus lelkész. Középiskoláit Kőszegen, az akkor még fenállott evangélikus algimnáziumban és a soproni evangélikus liceumban végezte. Az 1884-85. tanévre a jénai egyetemre ment, honnét visszatérve Sopronban papi vizsgát tett és ott lett lelkésszé avatva. Mint segédlelkész Nemes-Pátróra került, hol 1891-ben az addigi lelkész bekövetkezett halála után, rendes lelkészszé választották. Ö írta, A mesterházi Mesterházy család története című könyvet.
   Mesterházy Mihail 1884-1954 Utazó, tudós biológus, természetkutató volt. Utazásainak útvonala átfogta Európát, Kisázsiát, Kínát, Indiát, Amerikát, Afrikát, a maláj és a csendes óceáni szigeteket. 1922-től Moszkvában élt és a Moszkvai egyetem, biológiai tanszékén tanított. A szovjet genetikai kutatások egyik uttöröje. A Kalugai Történelmi Múzeum (ma Tájkutató Múzeum) egyik alapítója, ahol megtaláljuk azokat a kiállítási tárgyakat is, amelyeket ő hozott magával világkörüli utazásairól.
   Mesterházy Ambrus 1897-1940. Újságíró Aradon, Temesváron, Szabadkán és Kiskunhalason.
  Mesterházy Ferenc 1901-1951. Középiskoláit a szombathelyi premontrei gimnáziumban végezte. 1919-től 1923-ig a keszthelyi gazdasági akadémián tanult, majd 1926-ban a budapesti tudományegyetemen doktorált. 1928-ban megválasztották Nagykanizsán szolgabírónak, 1930-ban Balatonfüreden főszolgabírónak. Veszprém vármegye főispánjának 1938. április 30-án nevezték ki. 1944. márc. 19.-ig a németek bevonulásáig volt veszprémi főispán, de a fenti esemény miatti tiltakozásul lemondott. Viszont Horthy kormányzó kérésére az üresen álló vasi főispáni széket elfoglalta a Szálasi puccsig. Ekkor elhagyta székét, lemondott tisztéről és mesterházai birtokára költözött, ahol családjával a számukra meghagyott területen gazdálkodott. 1951-ben el kellett hagynia otthonát. Utazás közben Tapolcán érte a halál.
  Mesterházy Sándor 1907-1992. Evangélikus lelkész, helytörténész. Középiskoláját soproni evangélikus líceumba végezte. Érettségijének letétele után Budapesten az egyetem jogi karára iratkozott be, de két féléven át a bölcsészkaron is vendéghallgató volt. Itt érte el Isten hívása és lelkészi oklevelét Sopronban a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karán nyerte el . A Kemenesaljai Evangélikus Egyházmegye missziói segédlelkészévé nevezték ki, és Bobán, Ostffyasszonyfán és Uraiújfalun kezdte egyházi pályafutását. A kemenesmihályfai gyülekezet 1932-ben hívta el lelkipásztorának, ahol egészen nyugdíjazásáig, 1980-ig szolgált.

Irodalom:
Mesterházy Sándor: A mesterházi Mesterházy család története.
Belitzky János: Sopron vármegye története.
Nagy Iván: Magyarország családai.
Kempelen Béla: Magyar nemes családok.
D. Payr Sándor: A nemeskéri artikuláris evangélikus egyházközség története.
D. Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület Története.
Veszprém megyei életrajzi lexikon.
Mesterházy Tatjána: Egy család hét nemesi nemzedéke.